Követés

Miben más a BMM,
mint a hagyományos pedagógia?

Miben más a BMM? Tudom, talán ez a kérdés foglalkoztatja leginkább az olvasót! Miben más ez a módszer, mint a hagyományos pedagógia? Egy gondolatnyit először arról, miben azonos!
Ugyan azokat a tanulási tartalmakat kell megismertetnem nekem is tanítványaimmal, mint bármely gyógypedagógusnak. A HP-ban leírtakat alapul véve kell megszerveznem a mindennapjaimat. CSAK a gyermeki ismeretszerzés útja más! Azonos életkorú gyermekekkel dolgozom, akik különböző fejlettségi szinten állnak, és fejlődésük bizonyos szakaszában egy – egy területre különösen fogékonyak, akár az ép társaik! A gyermekeket állandóan figyelem, megfigyelem, és így folyamatosan tudom a pedagógiai folyamatot a gyermekek spontán aktivitására építeni.
Ennek a „HOGYAN”-ja a módszerem, a BMM lényege.

 

Miben is más?

  • 1. Rendezett, átlátható környezet
  • 2. Nyitott, könnyen megközelíthető polcrendszer
  • 3. Szükség szerinti strukturált környezet
  • 4. Szabad eszközválasztás
  • 5. Kártyás megsegítés eszközválasztáshoz
  • 6. Kötetlenség, a folyamatosság és a felfedezés lehetőségének biztosítása
  • 7. Tapasztalatszerzésre épülő tanulás
  • 8. Módszertani kultúra megváltozása
  • 9. Különböző kompetenciák egyéni fejlesztése
  • 10. A gyakorlat és az elmélet egységének az elve.
  • 11. A tankönyvek sajátos használata
  • 12. A csendjáték szükség szerinti alkalmazása
  • 13. A teljesítmény és fejlődés „mérése másként”

1. Rendezett, átlátható környezet

Lehetőségekhez képest legyen az osztályterem tágas és világos. Jó, ha parkettás, így a gyermeknek sem okoz gondot annak tisztán tartása. A parkettán egy színű, vagy minimális mintázatú szőnyeg legyen, melyet bár mikor könnyen fel lehet venni, vagy elmozgatni eredeti helyéről. (Nem előnyös a padlószőnyeg!) Az asztalok 2-4 fős „gyermek kiscsoporthoz” vannak összeforgatva, amelyeket szintén bár mikor mozgathatóak. A fal színe kellemes, nyugtató.

2. Nyitott, könnyen megközelíthető polcrendszer

A BMM módszerhez készített, és a Montessori eszközök nyitott polcokon, tevékenységi területenként vannak elhelyezve, amihez a gyermekek bármikor hozzáférnek. Ezek a területek a következők:
1. Mindennapi élet
2. Érzékelés
3. Matematika
4. Anyanyelv, olvasás-írás
5. Környezetismeret

3. Szükség szerinti strukturált környezet

Ha autisták is vannak a csoportban, akkor a környezet strukturálásával az Ők kis életüket elfogadhatóbbá kell tenni! Ez elengedhetetlenül szükséges. Az autista tanuló NEM FOG „beszokni” addig, amíg a számára a megfelelő környezet nincs biztosítva. Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb felnőtti beavatkozásra van szükség.

4. Szabad eszközválasztás

A polcokon elhelyezett eszközökből szabadon, belső motivációjuktól indíttatva, saját érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a gyermekek. Az eszköz nem a pedagógus eszköze, nem ő használja, hanem a gyermek dolgozik vele. Kísérletez, felfedez, s így válik az fejlesztőeszközzé. Minden eszköz tartalmazza a kontrollt, tehát ha a gyermek manipulál vele, maga veszi észre a hibákat. A saját készítésű eszközök önellenőrzési jellel vannak ellátva és így önmagát tudja a gyermek korrigálni. Mindegyik eszköz egy-egy probléma elé állítja a gyermeket, amit neki meg kell oldania. Így egyidejűleg készteti cselekvésre, és a gondolkodását is fejleszti.

5. Kártyás megsegítés eszközválasztáshoz

Sérült gyermekek esetében előfordulhat, hogy a sok felkínált eszköz közül még sem könnyű választani. Ha a választás nem megy, akkor van lehetőségük az eszközök fotói közül először kiválasztani, mivel is szeretnének dolgozni/játszani. Ha szükséges, a képek nézegetése közben lehet támogatni a választást! Végül a kiválasztott képek egy kis táblán kerülnek elhelyezésre, ami útmutatót ad a délelőtti tevékenységhez. Viszont azt kötelező meg is csinálnia!

6. Kötetlenség, a folyamatosság és a felfedezés lehetőségének biztosítása

Nincs 45 perces óra, a gyermekek szabadon mozognak a teremben. Biztosítva vannak a fejlődésükhöz a feltételek. Szükséges segíteni, támogatni a felfedezéseiket, viszont csak a legszükségesebb esetben szabad beavatkozni. A szabad mozgás által a tanulás közben is folyamatosan kielégül a mozgásigényük, ez által hosszabb időn keresztül tudnak figyelni, dolgozni. Bármikor kimehetnek az udvarra sétálni, levegőzni, beszélgetni akár egyedül, akár párosan. A tízóraizás folyamatos, mindenki akkor eszik 8 és 10 óra közt, amikor megéhezik.

7. Tapasztalatszerzésre épülő tanulás

Mozgásos, kinesztetikus szinten szereznek tapasztalatot a világról úgy, hogy mellette nincs pedagógusi magyarázat. A gyermek szabad fejlődése van előtérben, a pedagógus visszafogottan van a háttérben. A fogalmak elsajátítása a Montessori féle háromlépcsős leckével történik, amit a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva átdolgozásra került. A különböző fejlettségi fokon álló tanítványoknál megvalósulhat a tanítva tanulni - hosszú, pedagógiai múltra visszatekintő elv. Az ilyen tanulási folyamatban a tevékenységünk akkor lesz a legeredményesebb, ha korszerű, a mai viszonyokhoz a legoptimálisabban igazodó eszköztárral dolgozunk, és meg tudjuk újítani módszertani kultúránkat.

8. Módszertani kultúra megváltozása

Nem a pedagógus a központi szereplő, nem Ő közvetíti a megtanítandó tananyagot a gyermeknek. „Csupán” biztosítja az eszközkészlettel a lehetőséget a gyermeki tevékenykedéshez. A felnőtt részéről legfontosabb feladat a gyermeki munka megfigyelése, és a szükség szerinti segítségnyújtás. Sajnálatos módon a közhiedelemben (még szakmán belül is) él téves képzet a szabad tanulást, - illetve az alternatív pedagógiákat illetően. Félelem attól, hogy amit nem lehet pontosan kategorizálni, ellenőrzés alatt tartani, szó szerint feleltetéssel számon kérni, … és még le is osztályozni, az nem épül be kézzel fogható tudásként a gyermek személyiségébe. Ezek olyan buktatók, amelyek távol állnak a gyermekközpontú pedagógiától. A kötelező haladási ütem helyett a gyermekek saját fejlődési üteme a meghatározó. Nincs frontális osztálymunka, egyöntetű haladás, év végére elért általános követelményszint. Szakmánk felelőssége a módszertani gazdagodás, megújulás. Az eddig alkalmazott tanulásszervezési formák nem tudnak alkalmazkodni a növekvő diverzitáshoz. Az eddig alkalmazott keretek nem teszik lehetővé a tanulók individualizált fejlesztését.

9. Különböző kompetenciák egyéni fejlesztése

Az iskolákban, azok szervezeti rendje szerint egy osztályban azonos életkorú, de különböző képességekkel rendelkező gyermekek tanulnak. A tananyag elsajátítása, a követelményeknek való megfelelés mindenkire egyformán vonatkozik. Ugyan az a könyv, munkafüzet, feladatlap van mindegyiküknek egy osztályközösségen belül, viszont képességeik, adottságaik, személyiségjegyeik eltérőek. A tanulás során is mindenki egyéni utat jár be. A kompetenciáik is eltérő ütemben fejlődnek. A gyermekközpontú pedagógia lényege, hogy a gyermeket mindig a saját képességének, fejlettségének, egyéni sajátosságainak megfelelő módon, és tempóban kell nevelni, „fejleszteni”!

10. A tankönyvek sajátos használata

A tankönyvek közül nem minden esetben van arra szükség, hogy mindenkinek ugyanaz a könyve legyen. A könyvek képeit felhasználva készültek az eszközök, rádolgozva parafára, stb. Amíg a gyakorlatban nem szereznek ismeretet különböző dolgokról, nem fedeznek fel, nem kísérleteznek, nem próbálgatnak, addig képtelenek önállóan a tankönyvekben, munkalapokon megfogalmazott feladatok teljesítésére. Pl. különböző vastagságú, udvaron, erdőben összeszedett fa gallyakkal játsszon, építsen, tanulja meg tapasztalat után, melyik a vastag, melyik a vékony! Utána jöhet a tankönyvben a színezés! Színezd ki kékre a vastag, pirosra a vékony ceruzát, stb.

11. A gyakorlat és az elmélet egységének az elve.

Egyformán fontosak a tanulási folyamatban az elméleti és a gyakorlati ismeretek. Ezeknek a sorrendje tartalmakként változhat. Viszont minden elméleti ismeretet alá kell támasztani gyakorlattal, és a gyakorlatban megszerzetteknek biztosítani kell az elméleti hátteret. A BMM módszer a legtöbb témakörben a gyakorlatot preferálja. A gyakorlati ismeretek elsajátítása után a kártyás / fotós megoldással következik az elméleti megszilárdítás.

12. A csendjáték szükség szerinti alkalmazása

A jól működő, alkalmazható csendjáték fontos. Van azonban, mikor szükségességét veszti, viszont fel kell ismerni, amikor szükségessé válik. Fontos a csend pozitív átélése a gyermek életében. Ez többféle képen működhet. például...

13. A teljesítmény és fejlődés „mérése másként”

A mérésnek országos, vagy egyéb trendek szempontjából van relevanciája. Értelmileg akadályozott gyermek esetében is fontos? Mihez képest mérjek? Miért mérjek? Hogyan? Mikor? Kivel? Mit? A BMM módszerrel működő osztályban a tanítványok fejlődésének objektív értékeléséhez fotó / videó dokumentációs eljárást alkalmazunk, mely alapján nyomon lehet követni a tanulók fejlődését.

"Az emberek mindig a körülményeiket teszik felelőssé sorsuk alakulásáért.
Én nem hiszek a körülmények hatalmában.
Hiszem viszont, hogy ebben a világban csak azok boldogulnak,
akik megkeresik a megfelelő körülményeket, és ha nem találják, megteremtik azokat."


(George Bernard SHAW)

 

Miben más a BMM,
mint a hagyományos pedagógia?

 

Miben más a BMM? Tudom, talán ez a kérdés foglalkoztatja leginkább az olvasót! Miben más ez a módszer, mint a hagyományos pedagógia? Egy gondolatnyit először arról, miben azonos!

Ugyan azokat a tanulási tartalmakat kell megismertetnem nekem is tanítványaimmal, mint bármely gyógypedagógusnak. CSAK a gyermeki ismeretszerzés útja más! Azonos életkorú gyermekekkel dolgozom, akik különböző fejlettségi szinten állnak és fejlődésük bizonyos szakaszában egy – egy területre különösen fogékonyak, akár az ép társaik! A gyermekeket állandóan figyelem, megfigyelem és így folyamatosan tudom a pedagógiai folyamatot a gyermekek spontán aktivitására építeni.
Ennek a „HOGYAN”-ja a módszerem, a BMM lényege.

 

 

Miben is más?

  • 1. Rendezett, átlátható környezet
  • 2. Nyitott, könnyen megközelíthető polcrendszer
  • 3. Szükség szerinti strukturált környezet
  • 4. Szabad eszközválasztás
  • 5. Kártyás megsegítés eszközválasztáshoz
  • 6. Kötetlenség, a folyamatosság és a felfedezés lehetőségének biztosítása
  • 7. Tapasztalatszerzésre épülő tanulás
  • 8. Módszertani kultúra megváltozása
  • 9. Különböző kompetenciák egyéni fejlesztése
  • 10. A gyakorlat és az elmélet egységének az elve
  • 11. A tankönyvek sajátos használata
  • 12. A csendjáték szükség szerinti alkalmazása
  • 13. A teljesítmény és fejlődés „mérése másként”

 

1. Rendezett, átlátható környezet

Lehetőségekhez képest legyen az osztályterem tágas és világos. Jó, ha parkettás, így a gyermeknek sem okoz gondot annak tisztán tartása. A parkettán egy színű, vagy minimális mintázatú szőnyeg legyen, melyet bár mikor könnyen fel lehet venni vagy elmozgatni eredeti helyéről. (Nem előnyös a padlószőnyeg!) Az asztalok 2-4 fős „gyermek kiscsoporthoz” vannak összeforgatva, amelyeket szintén bár mikor mozgathatóak. A fal színe kellemes, nyugtató.

 

 

2. Nyitott, könnyen megközelíthető polcrendszer

A BMM módszerhez készített, és a Montessori eszközök nyitott polcokon, tevékenységi területenként vannak elhelyezve, amihez a gyermekek bármikor hozzáférnek.

Ezek a területek a következők:
1. Mindennapi élet
2. Érzékelés
3. Matematika
4. Anyanyelv, olvasás-írás
5. Környezetismeret

 

3. Szükség szerinti strukturált környezet

Ha autisták is vannak a csoportban, akkor a környezet strukturálásával az Ők kis életüket elfogadhatóbbá kell tenni! Ez elengedhetetlenül szükséges. Az autista tanuló NEM FOG „beszokni” addig, amíg a számára a megfelelő környezet nincs biztosítva. Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb felnőtti beavatkozásra van szükség.

 

4. Szabad eszközválasztás

A polcokon elhelyezett eszközökből szabadon, belső motivációjuktól indíttatva, saját érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a gyermekek. Az eszköz nem a pedagógus eszköze, nem ő használja, hanem a gyermek dolgozik vele. Kísérletez, felfedez s így válik az fejlesztőeszközzé. Minden eszköz tartalmazza a kontrollt, tehát ha a gyermek manipulál vele, maga veszi észre a hibákat. A saját készítésű eszközök önellenőrzési jellel vannak ellátva és így önmagát tudja a gyermek korrigálni. Mindegyik eszköz egy-egy probléma elé állítja a gyermeket, amit neki meg kell oldania. Így egyidejűleg készteti cselekvésre, és a gondolkodását is fejleszti.

 

5. Kártyás megsegítés eszközválasztáshoz

Sérült gyermekek esetében előfordulhat, hogy a sok felkínált eszköz közül még sem könnyű választani. Ha a választás nem megy, akkor van lehetőségük az eszközök fotói közül először kiválasztani, mivel is szeretnének dolgozni/játszani. Ha szükséges, a képek nézegetése közben lehet támogatni a választást! Végül a kiválasztott képek egy kis táblán kerülnek elhelyezésre, ami útmutatót ad a délelőtti tevékenységhez. Viszont azt kötelező meg is csinálnia!

 

6. Kötetlenség, a folyamatosság és a felfedezés lehetőségének biztosítása

Nincs 45 perces óra, a gyermekek szabadon mozognak a teremben. Biztosítva vannak a fejlődésükhöz a feltételek. Szükséges segíteni, támogatni a felfedezéseiket, viszont csak a legszükségesebb esetben szabad beavatkozni. A szabad mozgás által a tanulás közben is folyamatosan kielégül a mozgásigényük, ez által hosszabb időn keresztül tudnak figyelni, dolgozni. Bármikor kimehetnek az udvarra sétálni, levegőzni, beszélgetni akár egyedül, akár párosan. A tízóraizás folyamatos, mindenki akkor eszik 8 és 10 óra közt, amikor megéhezik.

 

7. Tapasztalatszerzésre épülő tanulás

Mozgásos, kinesztetikus szinten szereznek tapasztalatot a világról úgy, hogy mellette nincs pedagógusi magyarázat. A gyermek szabad fejlődése van előtérben, a pedagógus visszafogottan van a háttérben. A fogalmak elsajátítása a Montessori féle háromlépcsős leckével történik, amit a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva átdolgozásra került. A különböző fejlettségi fokon álló tanítványoknál megvalósulhat a tanítva tanulni - hosszú, pedagógiai múltra visszatekintő elv. Az ilyen tanulási folyamatban a tevékenységünk akkor lesz a legeredményesebb, ha korszerű, a mai viszonyokhoz a legoptimálisabban igazodó eszköztárral dolgozunk, és meg tudjuk újítani módszertani kultúránkat.

 

8. Módszertani kultúra megváltozása

Nem a pedagógus a központi szereplő, nem Ő közvetíti a megtanítandó tananyagot a gyermeknek. „Csupán” biztosítja az eszközkészlettel a lehetőséget a gyermeki tevékenykedéshez. A felnőtt részéről legfontosabb feladat a gyermeki munka megfigyelése, és a szükség szerinti segítségnyújtás. Sajnálatos módon a közhiedelemben (még szakmán belül is) él téves képzet a szabad tanulást, - illetve az alternatív pedagógiákat illetően. Félelem attól, hogy amit nem lehet pontosan kategorizálni, ellenőrzés alatt tartani, szó szerint feleltetéssel számon kérni, … és még le is osztályozni, az nem épül be kézzel fogható tudásként a gyermek személyiségébe. Ezek olyan buktatók, amelyek távol állnak a gyermekközpontú pedagógiától. A kötelező haladási ütem helyett a gyermekek saját fejlődési üteme a meghatározó. Nincs frontális osztálymunka, egyöntetű haladás, év végére elért általános követelményszint. Szakmánk felelőssége a módszertani gazdagodás, megújulás. Az eddig alkalmazott tanulásszervezési formák nem tudnak alkalmazkodni a növekvő diverzitáshoz. Az eddig alkalmazott keretek nem teszik lehetővé a tanulók individualizált fejlesztését.

 

9. Különböző kompetenciák egyéni fejlesztése

Az iskolákban, azok szervezeti rendje szerint egy osztályban azonos életkorú, de különböző képességekkel rendelkező gyermekek tanulnak. A tananyag elsajátítása, a követelményeknek való megfelelés mindenkire egyformán vonatkozik. Ugyan az a könyv, munkafüzet, feladatlap van mindegyiküknek egy osztályközösségen belül, viszont képességeik, adottságaik, személyiségjegyeik eltérőek.
A tanulás során is mindenki egyéni utat jár be. A kompetenciáik is eltérő ütemben fejlődnek.
A gyermekközpontú pedagógia lényege, hogy a gyermeket mindig a saját képességének, fejlettségének, egyéni sajátosságainak megfelelő módon, és tempóban kell nevelni, „fejleszteni”!

 

10. A tankönyvek sajátos használata

A tankönyvek közül nem minden esetben van arra szükség, hogy mindenkinek ugyanaz a könyve legyen. A könyvek képeit felhasználva készültek az eszközök, rádolgozva parafára, stb. Amíg a gyakorlatban nem szereznek ismeretet különböző dolgokról, nem fedeznek fel, nem kísérleteznek, nem próbálgatnak, addig képtelenek önállóan a tankönyvekben, munkalapokon megfogalmazott feladatok teljesítésére. Pl. különböző vastagságú, udvaron, erdőben összeszedett fa gallyakkal játsszon, építsen, tanulja meg tapasztalat után, melyik a vastag, melyik a vékony! Utána jöhet a tankönyvben a színezés! Színezd ki kékre a vastag, pirosra a vékony ceruzát, stb.

 

11. A gyakorlat és az elmélet egységének az elve

Egyformán fontosak a tanulási folyamatban az elméleti és a gyakorlati ismeretek. Ezeknek a sorrendje tartalmakként változhat. Viszont minden elméleti ismeretet alá kell támasztani gyakorlattal, és a gyakorlatban megszerzetteknek biztosítani kell az elméleti hátteret. A BMM módszer a legtöbb témakörben a gyakorlatot preferálja. A gyakorlati ismeretek elsajátítása után a kártyás / fotós megoldással következik az elméleti megszilárdítás.

 

12. A csendjáték szükség szerinti alkalmazása

A jól működő, alkalmazható csendjáték fontos. Van azonban, mikor szükségességét veszti, viszont fel kell ismerni, amikor szükségessé válik. Fontos a csend pozitív átélése a gyermek életében. Ez többféle képen működhet. 

13. A teljesítmény és fejlődés „mérése másként”

A mérésnek országos, vagy egyéb trendek szempontjából van relevanciája. Értelmileg akadályozott gyermek esetében is fontos? Mihez képest mérjek? Miért mérjek? Hogyan? Mikor? Kivel? Mit? A BMM módszerrel működő osztályban a tanítványok fejlődésének objektív értékeléséhez fotó / videó dokumentációs eljárást alkalmazunk, mely alapján nyomon lehet követni a tanulók fejlődését.

 

"Az emberek mindig a körülményeiket teszik felelőssé sorsuk alakulásáért.
Én nem hiszek a körülmények hatalmában.
Hiszem viszont, hogy ebben a világban csak azok boldogulnak,
akik megkeresik a megfelelő körülményeket, és ha nem találják, megteremtik azokat."
(George Bernard SHAW)

 

 

 

Hozzászólások

 

  Szülői hozzászólások



Csak az tudja, aki már hallotta Marcsi-t, hogy milyen hozzáadott értéke van annak amit és ahogy mondja! Ezért a BMM használatának lehetőségét én receptre írnám és osztanám! Marcsi módszerének a megismerése számomra a félelem elfelejtésével járt együtt. Persze ez nem jelenti a mindennapi egészséges aggódástól való megszabadulást, de a jövőtől és az ismeretlentől való félelmet elfelejtettem örökre!
Annak a felismerése, hogy a lehetőséget kell biztosítanom a gyereknek és ez által majd Ő tudja a dolgát, egyszerűen kulcsot adott a béklyóimhoz!
Én nem akartam mindig mást. Hosszú és rögös út vezetett oda, hogy mára már mást akarok. Nem kell tovább keresnem, megtaláltam!
Mákosné Fehérvári Csilla - Eger

 

Pár éve hallottam erről a módszerről és azonnal tudtam, hogy ez egy forradalmi dolog az ép és az SNI-s gyerekek részére egyaránt. Kis családunk büszkélkedhet egy 7 éves down szindrómás kislánnyal, Kamillával.
Azóta is dobog a szívem ezért és valahányszor hallok felőle, az jut eszembe, bárcsak megtehetnénk, hogy olyan helyre költözzünk, ahol ezt az oktatást, módszert megkapjuk.
Rendkívül látványos, színes, logikus, megkapó, rendkívüli módon fejlesztő és egyszerűen nagyszerű!
Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Balla Zsuzsanna - Budapest

 

Szülőként törekszem megtalálni az egyensúlyt gyermekeim nevelésében. Szeretnék teret biztosítani számukra, amelyben valóra válthatják elképzeléseiket, amelyben szabadon, a saját ütemükben fejlődhetnek, de szeretnénk strukturált hátteret is nyújtani, ami által biztonságot és rendszert találnak. Ez sokszor nem könnyű feladat. Béres Mária módszere pont ebben segítség minden szülő és pedagógus számára. Segít meg tanulni bízni a gyermekben. Bebizonyította, ha elég teret és megfelelő eszközöket kapnak a gyermekek, saját képességeik felfedezése közben, ösztönös kíváncsiságuk által képesek bármilyen tudást magukba szívni. Módszerében harmóniában van a szabadság és biztonságot jelentő, jól felépített szabályrendszer. Lenyűgöz Mária intuitív és kreatív személyisége, egyszerű megoldásokból egy gazdag eszközkészletet keltett életre, amelyet a gyerekek minden kontroll nélkül, szabadon fedezhetnek fel, amelyek által napról-napra gazdagíthatják ismereteiket önmagukról és a környezetükről. Bizonyosságot kaptam arról, bízzak magamban, a szemléletemben és hogy egyszerű apró ötletekkel, játékokkal olyan gazdaggá és szórakoztatóvá lehet tenni a gyermekeinkkel eltöltött játékidőt.
Bartus Ágnes - Eger

  

Évekig dolgoztam gyógypedagógiai asszisztensként, egy középsúlyos értelmi sérülteket foglalkoztató speciális iskolába...ez volt a vágyam...sajnos, nagyon sok szomorú és negativ tapasztalattal lettem gazdagabb, és elvesztettem a gyógypedagógiába vetett hitem...
Aztán szülőként is érintett lettem...egy 6 éves down szindromás kisfiú anyukája vagyok. Ezáltal ismertem meg Marcsit, és munkáját...már az első előadáson is úgy éreztem, hogy kezd visszatérni a hitem...hogy igenis megtaníthatóak ők is nagyon sok dologra...hogy az írás és olvasás sem elérhetetlen számukra...hogy egy kis segítséggel szárnyakat kapnak.
Láttam milyen nyugodtak a csoportjába járó gyerekek, és szívesen csinálják a feladatokat, nem kínlódva, - mint amit én tapasztaltam évek alatt-
Ez egy fantasztikusan kidolgozott módszer!!
Én nagyon örülnék annak, ha ismertebbé válna és országszerte egyre több pedagógus, gyógypedagógus alkalmazná a BMM módszert! Nincs mire várni, mert sajnos az évek pedig mennek...
Szőke Timea - Veszprém

Talán az elsők között lehettem, akik nyilvános előadását hallgathattam...Eszközei, módszerei nagyon tetszenek. Bár nekem már nagy ds. gyermekem van, apró fogásokkal igyekeztem átvenni az ötleteket. Örömmel mondhatom, hogy néhány új szó és betű felismerés /nem beszélő ds. gyermek/ nagy örömet okozott. Módszere kiváló, valóban játszva tanul a gyerek!
Baljerné Etelka - Újbarok

Fantasztikus volt! Nagyon köszönöm! Még keresem a pontosabb szavakat...
Kivételesen nem gyerek szempontból dicsérem a módszert. Nem is kérdés, milyen fantasztikus eredményeket lehet felsorakoztatni.  
Viszont, ha elfogadjuk a szemléletet, akkor a hétköznapok során már rég elfeledett energiák mozdulnak meg. És akkor csoda történik, mert kísérő tekintetünk mellett valaki, aki eddig nem is volt, képes rá, megajándékozza magát a „rájöttem”, „tudom”, „ez az”- élményével. Ennél nincs szebb dolog. Megéri. 
Dr. Moldován Szilvia tanár és szülő

Főiskolai hallgatók véleményei

 

Nehéz összefoglalni, hogy mit is éreztem, mert olyan megfoghatatlan dolog, amit ritkán érez az ember. Azt hittem felveszek megint unalmas nem kötelező órát, amit csak a kreditek miatt kell csinálni, mert előtte sose tudta, hogy miről is szól ez (BMM) valójában. Nagyon pozitívan csalódtam. Egy kedves és közvetlen tanár benyomását keltette az oktató, de mellette volt benne valami tekintélyt parancsoló, hogy ez nő valamit tudhat. A módszerei, ahogy felépítette az órát, teljesen elvarázsolta az embert, minden szinten. Jól éreztem magam, úgy gondolom, hogy a leghatásosabb módon szerette volna át adni mind a tudását, meggyőződést, tapasztalatait és bizalmát a leendő gyógypedagógusok iránt: A tapasztalat erejével. Az eszközök lenyűgözőek voltak,a videók, a történetek. Nagyon inspirálóan hatott az egész óra a további tanulmányaimra nézve és a hivatásomra, amit választottam. Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy megfelelő szakemberek kerüljenek ki erre a pályára, ilyen tanáraikra van szükségük! Minden köszönetem és hálám a tied!
Tóth Anikó Szeged

 

A kurzus rendkívül jó hangulatban telt, Marcsi törekedett arra, hogy ne csak elméleti tudást adjon át, hanem megossza velünk az évek során szerzett tapasztalatait, élményeit is. Hangsúlyozta, hogy gyakran hosszabb folyamat eredményeként születnek meg olyan újító gondolatok, módszerek, melyekkel sikert érhetünk el a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő gyermekeknél. Kitartónak, kreatívnak és türelmesnek kell lenni, ugyanakkor mindig szem előtt kell tartani az egyén érdekeit és igényeit.
A gyógypedagógiai tanulmányaim során ez a kurzus volt az egyik leggyakorlatiasabb és életközelibb óra, amin volt szerencsém részt venni.

Balogh Annamária

 

Úgy jöttem el az óráról, mint egy kis gyermek, aki valami csodát látott. Hihetetlen jó
érzéssel töltött el mindaz, amit láthattunk. A rengeteg eszköz, a képek és videók által megismert gyerkőcök mindennapjaiba való betekintés kicsit átértékelte a nézeteimet. Akkor jött el nálam az a pont, hogy a sok száraz tananyag ellenére van miért igazán odatenni
magunkat, és ebben a hivatásban kiteljesedni.
Köszönöm a rengeteg élményt és a színt.
Ecser Rebeka

 

Még mindig a mai konzultáció hatása alatt vagyok. Úgy érzem egy újabb ablakon nyertem betekintést, ahol még rengeteg felfedezni való vár. Nagyon örülök, hogy vannak olyan óráink, ahol elkap az a fajta lendület és kreativitás, ami nem alszik ki addigra, mire hazaérek. Rengeteg ötlet csapong most a fejemben, aminek ha csak egy kis töredékét is valósítom meg, már az is  sok változást hozhat a munkámban.
Monek Petra

 

Konzultáción tele lett a terem. Egészen más volt az atmoszféra.
Éreztem,  igen, ez az, vitatkoztunk, érveltünk, megosztottunk, kérdeztél, elfogadtad, elfogadtuk….. Reményt keltő, talán lehet másképp papírok és jelentések nélkül elérni azt, hogy elsősorban a gyerek boldoguljon, és ne az legyen a fontos, hogy a statisztikát teljesítsük.
Gera Zsuzsa

 

Rengeteg jó ötletet hallottunk, és annak külön örülök, hogy megosztottad velünk a tapasztalataidat. Az elméleti rész is igen fontos, viszont ezek a tapasztalatok, élmények is elengedhetetlenek. Az eszközök és a módszer, amelyet kidolgoztál igazán figyelemre méltóak. Jó lenne, ha sokkal többen gondolnák így, és folyamatos mérés helyett, egy ilyen jól kidolgozott módszerrel haladna mindenki a saját tempójában.

Végül szeretném megköszönni ezt jó órát, és őszintén csak javasolni tudom mindenkinek, hogy ismerjen meg Téged, és a módszered.
Huszta Renáta